Először pár dolgot fontos tisztázni:
- A gyártók az elmúlt években az anyagösszetétel változtatások miatt egyre puhább gletteket hoztak forgalomba, azok csiszolása - a korábbiakhoz képest – csak egyre finomabb papírokkal lehetséges, ha el akarjuk kerülni a túlcsiszolást.
- Rengeteg más és más anyagösszetételű és keménységű csiszolandó felület létezik, ezért sok felülethez más és más típusú és finomságú papír kell, a gyártók csak általános felhasználásra adnak ajánlást, ezért mindenkinek saját magának kell kikísérleteznie, hogy milyen felülethez milyen összetételű, finomságú és vastagságú papírt használ. Én a bemarás más lehetséges okairól fogok írni.
- Arra nagyon kicsi az esély, hogy ugyanaz a falcsiszoló évekig jó volt, ugyanazt csináltuk ugyanúgy és egyszer csak rossz, vagy konstrukciós hibás lett. Valaminek a külső körülményekben meg kellett változnia, ha más eredményt kaptunk, mint eddig.
- A gyártók többsége rendszerben gondolkozik. Tehát a saját gépéhez saját papírt (és szénkefét) fejleszt, ezekkel lehet elérni az általuk ígért eredményt. Ha ezen változtatunk, akkor nem várhatjuk el ugyanazt az eredményt, vagy minőséget, mint amit ők ígérnek.
A bemarás lehetséges okai a falcsiszolóknál:
- Körkefe egyenetlen (féloldalas) kopása. A sörte feladata az (azon kívül, hogy megakadályozza a por kijutását a levegőbe), hogy a csiszolófejet a munkafelülettel párhuzamosra állítsa, mielőtt a csiszolópapír a munkafelülettel érintkezésbe kerülne. Ez által elkerülhető a sarló alakú bemélyedés, amit a csiszolókorong pereme okoz. Ha a sörte féloldalasan kopott, vagy lejjebb van a teteje, mint a papír, akkor cserélni kell.
- A papír vastagsága. A csiszoláshoz a fejet kicsit oda kell nyomni a felülethez, hogy a papír elérje azt, mert az előbb említett kefe eltartja a faltól. A csiszolópapírnak alaphelyzetben olyan távolságra kell lennie a felülettől, hogy ne kelljen erősen odanyomni, mert ha túl távol van és erősen odanyomjuk, akkor a nagy sebességgel forgó papír széle belemarhat a falba. Valamint ebben az esetben ha oldalirányban csiszolunk, nem tudunk olyan erőt kifejteni a fejre, hogy a papír elérje a felületet. Ha a papír hátlapja vastagabb (mint a FLEX-é, amit kifejezetten ezekre a gépekre fejlesztettek ki), akkor pont megfelelő magasságban lesz a sörte tetejéhez képest és csak gyengén kell nyomnunk. Ha vékonyabb, akkor úgynevezett „FLEX köztes szivacsadaptert” kell használnunk hozzá. Arra figyelni kell, hogy ne legyen egy vonalban, vagy magasabban, mint a körkefe teteje, mert akkor is belemarhat és a port sem tudja elszívni a porszívó teljesen
- Fej megbillenése. Az új (GE 6 R EC) FLEX zsiráf fej hajlásszöge már 160°-os, tehát mindkét oldalra 80-80° -ban elhajlítható, mielőtt eléri az ütközési pontot, tehát normál használatnál elég nehéz addig feszíteni, hogy a fej megbillenjen a felületen. De a másik két oldalra nem tud ennyit hajlani a fej tartószerkezete miatt és ott az ütközési pontot hamarabb eléri, majd az egyik oldala elemelkedik a faltól és a papír belemarhat a felületbe. Tehát csiszolás közben figyelni kell, hogy milyen irányban feszítjük meg a fejet. A régebbi FLEX zsiráf típusok hajlásszöge 110°-os (GE 5 és GE 7), könnyebben eléri az ütközési pontot, hamarabb belemarhatnak a felületbe ha erre nem figyelünk oda.
- A szivacsadapter folyamatos takarításának vagy cseréjének elmaradása. A szivacsadapteren keresztül is elszívja a kitermelt por a porszívó, nem csak az adapter és a sörte közti résen keresztül. Annak belső része minden munka során egyenetlenül telítődik porral. Sokszor, ha a csiszolandó felület nem tökéletesen száraz, akkor kissé nedves anyag is kerül bele, ami ráadásul benne is marad, beleköt, levegős kifújással sem távozik. Ez ránézésre nem látható, de ennek a csomókban belekötött anyagnak a következménye az lesz, hogy a fej elkezd finoman rázkódni és „pattog” a felületen. Kevés belekötött anyag is elég ahhoz, hogy a fejet 1680 fordulat/perc-nél elkezdje rezegtetni. Ez szintén sarlós, vagy foltos bemarást okozhat a felületen. Ennek elkerülése érdekében minden munka után ki kell fújni az adaptert, és időnként újra cserélni.
- Megfelelő papír használata. Az érzékenyebb felületekre az excentercsiszoló FLEX zsiráfokat (GE 7 X és GE 6 X-EC) fejlesztette ki a FLEX, valamint hozzá való (puha szivacs hátlapú) papírokat is gyárt. https://www.flex.hu/kiegeszito-tartozek/tepozaras-csiszolopapir-zsirafhoz
- Az alaptányér deformálódása. A műanyag alaptányér – főleg, ha arra van támasztva, azon tárolva a zsiráf hosszabb ideig – egy idő után deformálódhat. Ha oldalról belenézve nem teljesen sík, akkor már - a szivacsadapterrel együtt – hullámzó mozgást végez és ez bemarást okozhat.
- Fordulatszám ingadozás. Tapasztalataink szerint előfordulhat, hogy a gép fordulatszáma kissé ingadozik – főleg terhelés alatt. Ennek egyik gyakori oka, ha a szénkefék cseréjekor nem gyári alkatrészt használnak. Bár elsőre minden szénkefe hasonlónak tűnhet, valójában a gyári szénkefék pontosan az adott géptípushoz vannak igazítva: méret, anyagösszetétel, keménység és élettartam szempontjából is. Ha például a behelyezett szénkefe túl puha, a róla leváló finom szénpor lerakódik a motor forgórészén. Ez rontja az áramfelvételt, így a fordulatszám-szabályozó elektronika folyamatosan próbálja korrigálni a teljesítményt – emiatt tapasztalható kisebb fordulatszám-ingadozás. Ez szabad szemmel gyakran nem is látszik, de munka – terhelés - közben érezhető lehet. A fordulatszám ingadozás eredménye szintén a „pattogás”, vagy a bemarás. A megbízható működés érdekében ezért mindig gyári szénkefét javaslunk használni.
Tehát attól az esettől eltekintve, ha valamilyen szerkezeti hibája lesz a gépnek, erre a 7 dologra odafigyelve elkerülhető a belemarás a kész felületbe. Ezek a jelenségek nem csak FLEX specifikusak, bármelyik falcsiszoló esetén érdemes odafigyelni ezekre a kiváló minőség elérése érdekében.
